Nyitvatartás

hétfő-péntek: 9-12 és 15-18:30 óra között, szombaton: 9-től 12-ig

Bejelentkezés

+3696/331-185, rendelési időben

Tudástár

A bőr- és szívférgességről

Kórokozók

A szívféreg egy fonalféreg-faj, a tudományos neve: Dirofilaria immitis. Tulajdonképpen a tüdő nagy ereiben él, ám ha elég nagyra nő, belóghat a szívbe is.

Közeli a rokona a közismert bőrféreg, a Dirofilaria repens. Nevének megfelelően a bőrben élősködik.

Mind az ivarérett, mind a lárvaalakok külsőre nagyon hasonlóak, valamint az egyedfejlődésük is. Ivarosan szaporodnak, váltivarúak, tehát vannak külön hím és nőstény egyedek.

Mindkét faj végső gazdaállata első sorban a kutya, köztigazdája a szúnyog, és mindkettejük fiatal lárvája a vérben található.

Amiben nagyon eltérnek, az ivarérett férgek élőhelye a gazdaállaton belül, és ezáltal az okozott fertőzés veszélyessége. Éppen ezért eltérő lehet az ellenük való kezelés módja és sikeressége is.

A legfontosabb járványtani információk a szívféregre vonatkozóan:

2009 óta van igazolt itthon fertőződés.

4-5%-os fertőzöttség van a kutyák között (2013).

A terjesztő szúnyogfajok megtalálhatóak itthon.

Egyedfejlődés:

A szúnyog hordozza az úgynevezett L3 lárva állapotú parazitát, amit beolt a kutyába (macska, görény, ember…), ahol a vérben lesz belőle L4 lárva (másfél-két hónap alatt), majd felnőtt állat (további 120 nap alatt lesz ivarérett).

Közben vándorol az izmokon és a vénákon át. A bőrféreg végül többnyire a bőrben telepszik meg, a szívféreg viszont a tüdőerekbe kerül, ott élhet 5 évig is, többnyire 15-20 cm-es, de néha megnő akár 30 centisre, így beleérhet a szívbe is (a felnőtt bőrféreg is hasonló méretű, egy picit kisebb).

HA van legalább egy nőstény és egy hím is egy gazdaszervezeten belül, akkor lesznek lárváik: ez az L1-es lárva, vagy más néven mikrofilária (6-9 hónap alatt). Ezeket veszi fel a szúnyog a vérből, és benne alakulnak L3-má amikkel fertőz következő csípéskor. (10-14 nap alatt történik ez, ha nincs túl hideg (14 fok szükéges legalább). A mikrofiláriák 2 évig életképesek a vérben! Késő este és hajnalban a legaktívabbak ott, pontosan akkor, amikor a szúnyogok is repülnek…

Tehát csak szúnyog adhatja tovább a fertőzés egyik élőlényről a másikba, állatról állatra (emberre) közvetlenül nem terjed.

Az igazán „veszélyes” az L3 állapotú lárva, amiből a felnőtt féreg lesz. Védekezni viszont lehetőleg minden irányból szükséges: a fertőződés, a felnőtt féreggé válás és és a terjedés ellen is tenni kell.

A felnőtt férgeket nagyon nehéz kiirtani a szervezetből, és szívféreg esetén életveszélyes is. A fertőzött szúnyogok aránya viszont nagy, az újrafertőződés egyre gyakoribb. Érdemes ezért mind a mikrofiláriák , mind az L3 lárvák ellen az egész szezonban védekezni –ez a legkönnyebben kivitelezhető; illetve a szúnyogok csípése ellen is– ez utóbbi szintén nem egyszerű.

A fertőzés kimutatása:

Lárvák :

Vérből a mikrofiláriákat: mikroszkóppal, különböző festési, szűrési technikákkal. Probléma: nagyon hasonlítanak egymásra a lárvák a két fajnál; csak a mikrofiláriákat lehet így kimutatni, az L3 lárvát nem.

Felnőtt féreg:

A szívféreg esetén immunológiai módszerrel 90%-os biztonsággal kimutatható a jelenléte. Probléma: csak a nőstény féregre van teszt (vérbe kiválasztott fehérjét mutat ki), és legalább két db ivarérett féreg kell a kimutatáshoz!

A bőrférget pedig nem mutatja ki ez a teszt.

PCR (genetikai, tehát DNS-) vizsgálattal kimutatható és el is különíthető mindkét faj, a vérben, illetve a szúnyogban is, de drága vizsgálat, és ott is el kell kapni magát a lárvát, hiszen kell a DNS-e.

Klinikai tünetek, UH, RTG, EKG is jelezheti a felnőtt szívférget, de ez nyilvánvalóan már a legrosszabb eset is lehet … a fertőzés bizonyítására, illetve súlyosság megállapítására jó, esetleg 1 db nőstény jelenlétének bizonyítására.

Tünetek lehetnek felnőtt féreg és/vagy nagy számú mikrofilária esetén: fáradékonyság, köhögés (légzőszervi, szívpanaszok), vérszegénység.

Megelőzés, védekezés-mindkét fajnál hasonló

Szúnyog ellen: Advantix illetve Vectra spot-on készítmények.

Probléma: nem 100 %-osak a cseppek, és kevesebb ideig védenek szúnyog ellen mint a szintén veszélyes kullancs ellen, és nem is minden szúnyogfajra jók.

Lárvák ellen (mindkét fajra ugyanúgy hatnak): ivermectin, moxidectin, selamectin készítmények (Ivermectin injekció, Advocate, Stronghold csepp) elpusztítják a mikrofiláriát és van amelyik az L3-L4-et is. A legnagyobb hatékonyságú jelenleg a moxidectin (Advocate csepp). (A tabletta nem ad védelmet, és az injekció sem, csak a cseppek hatása folyamatos egy hónapig).

Probléma: egyes kutyafajták érzékenyek lehetnek ezekre a vegyületekre (főleg az injekcióra), bele is halhatnak (MDR1-gén pozitivitás, genetikai hiba, egyébként tesztelhető.).

Kifejlett férgek:

A szívféreg kezelése nagyon rizikós. Egy bizonyos tablettával kell elpusztítani (Immiticide), de fokozatosan adagolva, mert a halott féreg tromboembóliát okozhat. Műtéti megoldása is nehéz és rizikós. Képzeljük el hogy a nagy ereken át katéterrel kell a szívből-tüdőerekből 20-30 centis férgeket csipesszel kihúzni… vakon, és jó eséllyel nem tudjuk hány db-ot.

Bőrféreg esetén legalább 6 hónapig tartó, havonta alkalmazandó moxidectin kúra (Advocate csepp) szükséges a felnőtt férgek kiirtásához. Nem veszélyes a kiirtásuk, mert létfontosságú szervben szinte soha nem fordulnak elő, és a keringésre sem veszélyes az elpusztult féreg. A bőrből a gyanús csomók műtéttel ki is vehetők persze.

Javasolt éves védekezési program mindkettőre:

Fél évesnél idősebb kutyák 3havonkénti szűrése, de legalább évente (ált. a mikrofiláriára a Knott-teszt, ha pénztárcánk engedi, akkor egyben a szívféregre az immunteszt is.). Vérvétel este javasolt!!!

Amíg a Knott-teszt negatív, és tart a szezon, havonta szúnyog ellen riasztó és lárvafejlődés elleni szerek javasoltak (lásd fent).

Mikrofiláriák felfedezése esetén felnőtt férgek szaporodnak a kutyánkban. Általában bőrférgek szerencsére, de ha nagyon biztosak akarunk lenni, fajt azonosítunk: keressük a nőstény szívférget az immunmódszerrel, vagy PCR-rel megnézzük a lárvákat,a hiszen a Knott-teszt ugyanúgy megtalálja a bőrféreg-mikrofiláriát mint a szívféregét, és nem különíti el.

Ha csak bőrféreg van a kutyánkban, akkor elkezdjük kiirtani. Ha szívféreg (csak a nőstényt találjuk meg), akkor van baj, lásd fent.

Ha minden negatív, akkor valószínű hogy nincs ilyen parazitával dolgunk, de az is lehet hogy csak egynemű bőrférgei vannak  a kutyának. Ezek idővel elpusztulnak.

Avagy, csak hím, vagy csak egy db nőstény szívférge van… ekkor megpróbálhatunk valamely műszeres diagnosztikával rátalálni a féregre, miközben abban reménykedünk hogyha van is, nem okoz tünetet. A védekezésre pedig nagyon ügyeljünk, nehogy még többen legyenek!

Gyanús tünetek esetén pedig azonnal vigyük a kutyát, esetleg macskát, görényt állatorvoshoz, és kérjünk kivizsgálást!

 

Az ivartalanításról


A kutyák ivartalanítását hazánkban még ma is nagyon sok tévhit övezi. Tőlünk nyugatabbra már természetes, hogy a nem tenyésztési célokra szánt kedvenceket (akkor is, ha fajtatiszta, törzskönyves, drágán vett állatról van szó!) már kölyökkorban ivartalaníttatják, kanokat és szukákat egyaránt, hogy megelőzzenek számtalan betegséget és persze a nem kívánt szaporulatot. Vegyük sorba, miért is jó, ha ivartalaníttatjuk kutyáinkat.

Miért jó a kutyának?

Sokan még manapság is azt hiszik, hogy a szukáknak szükségük van arra, hogy életükben legalább egyszer kölykeik legyenek, vagy hogy tüzeljenek. A tudomány (és számtalan gyakorlati példa) azonban már bebizonyította, hogy ez nem igaz! Sem fizikailag (egészségileg), sem lelkileg nincs szükségük a szukáknak se a tüzelésre, se a párzásra, se az ellésre. Kutyákban a nemiség nem tudatosul úgy, mint az emberekben, a szaporodással kapcsolatos viselkedésformákat náluk a hormonok irányítják, ebből adódóan nemi hormonok hiányában igényük sem lesz a párzásra, szaporodásra, úgy is mondhatnánk, hogy nem fog hiányozni nekik, amitől úgymond megfosztjuk őket. Különösen igaz ez az ivarérés előtti (4-6 hónapos korban elvégzett) ivartalanításra, ami egyébként a legideálisabb időszak a műtétre. A kutyákat ebben a korban viseli meg a legkevésbé az altatás illetve az operáció, fiatal szervezetük nagyon gyorsan regenerálódik, ilyenkor a felépülés, sebgyógyulás látványosan gyors, a műtét kockázata és nem mellesleg a költsége pedig a lehető legkisebb.
De beszéljünk most már a konkrét előnyökről is. Egyrészt a felesleges szaporulat megelőzésének ez a legbiztosabb (nehéz egy tüzelő szukára megfelelően vigyázni!) és legbiztonságosabb (a különböző hormonális beavatkozások: injekciók, tabletták súlyos mellékhatásokat okozhatnak!) módja, másrészt súlyos, sokszor végzetes betegségeket is megelőzhetünk az időben elvégzett ivartalanítással.
Idősebb szukákban gyakran alakul ki emlődaganat, amely áttéteket képezhet a tüdőbe, és így a költséges és kockázatos műtéti eltávolítás ellenére is az állat pusztulását okozhatja. Fiatal korban elvégzett ivartalanítással azonban az emlődaganat megelőzhető! Szintén gyakori és súlyos betegség középkorú, idős szukákban a méh gennyes gyulladása (pyometra), amely a bármely életkorban elvégzett ivartalanítással biztosan megelőzhető, akárcsak a kevésbé súlyos, de sokszor kellemetlen álvemhesség is. És még folytathatnánk a sort jónéhány ritkább kórképpel….


A kanok herélésével is számtalan probléma és betegség előzhető meg, mint például a heredaganatok, a here gyulladásos betegségei és sérülései, a prosztata megnagyobbodása, és az ebből fakadó vizelet- és bélsárürítési zavarok, a hormonfüggő végbélkörnyéki daganatok stb. Időben elvégzett műtét esetében emellett jelentősen csökken a szökési, kóborlási vágy és a többi kannal szembeni agresszió, ezáltal a balesetekből, verekedésekből származó sérülések, fertőzések esélye is lecsökken.
Hátrányként nagyon kevés dolgot tudunk csak felhozni. Sokan említik az elhízást, amelyről azonban tudni kell, hogy egyáltalán nem törvényszerű, egyes kutyákban (de nem is mindegyikben) a hormonális változások miatt valóban megnő a hajlam a hízásra, de ez a táplálék mennyiségének vagy energiatartalmának a csökkentésével jól kontrollálható. Vagyis a gazdin múlik, hogy elhízik-e a kutyája a műtét után!
Ivartalanított szukákban nagyon ritkán, de előfordulhat idősebb korban inkontinencia, azaz akaratlan vizeletcsepegtetés, ez azonban gyógyszerrel rendszerint jól kezelhető, és egyáltalán nem bizonyított, hogy az ivartalanítással összefüggésben lehet.
Enyhe viselkedésbeli változások esetenként előfordulnak, ezek azonban inkább előnyösnek tekinthetők. A kölyökkorban ivartalanított állatok tovább maradnak játékosak, kevésbé lesznek agresszívek fajtársaikkal szemben, a később műtött kutyák pedig nyugodtabbá, ragaszkodóbbá válhatnak.
És ha valakit még mindig nem győztünk meg, még egy érv: statisztikai adatok bizonyítják, hogy a fiatalon ivartalanított állatok hosszabb ideig élnek!

Miért jó a gazdinak?

Abban talán minden kutyabarát egyetért velem, hogy ami jó a kutyának, az jó a gazdájának is, az eddig felsoroltak mellett azonban van még néhány jelentős tényező a gazdi szemszögéből.
A tüzelő szuka biztonságos elzárása a kan kutyáktól nem egyszerű feladat. A kanok meglepő messzeségből is megérzik az ivarzás szagát, és mindent megtesznek, hogy eljussanak a nőstényhez, csak a négy fal közé zárt, vagy a bombabiztos, alul-felül is sűrű kerítéssel védett kennelekben lévő szukák vannak biztonságban. Láttam már kistestű kutyát macskamódra megmászni a drótkerítést, és falusi (nem idomított) német juhászt helyből, könnyedén átugrani a közel 2 méteres palánkot. És ha kiengedjük szukánkat a biztos helyről (célszerű csak pórázon), egy pillanatra se téveszthetjük szem elől, hiszen percek alatt megeshet a baj! Ha nem kifejezetten tenyészszukáról van szó, mindezeket a nehézségeket lényegesen egyszerűbb elkerülni az ivartalanítással.
És arról se feledkezzünk meg, hogy ha kedvencünk a baleset után röpke két hónappal meglep minket vagy fél tucat (rendszerint keverék) kiskutyával, akkor ezeknek a kis jövevényeknek a sorsáért is mi leszünk a felelősök! A szuka gazdájának a feladata gondoskodni a táplálásukról, egészségügyi ellátásukról (féreghajtások, oltások) és ami a legnehezebb: megfelelő gazdát, otthont találni nekik! Mindezek költségei messze meghaladják egy ivartalanítási műtét árát!
Itt jegyeznénk meg, hogy ha megtörtént a (nem tervezett) párzás, még akkor sem késő elvégezni a műtétet, a vemhesség első heteiben ez szinte semmiben sem különbözik az eredeti operációtól. Nem jár nagyobb kockázattal a szuka számára, nem nehezebb az operatőr számára, kiskutyákról pedig még nem beszélhetünk, hiszen még csak mikroszkópikus sejtcsoportok vannak a méhben.
Még egy apróság: a tüzelő szuka hüvelyéből vér csepeg, ami egy lakásban tartott kis kedvenc esetében sok kellemetlenséget is okozhat a gazdinak.
Kanok esetében a legfőbb előny a gazdi számára, hogy megelőzheti vagy legalább csökkentheti az agressziót és a szökési kedvet, ezzel sokat tehet kutyája egészségéért és saját nyugalmáért is. Fiatalon, ivarérés előtt műtött kutyák nem akarnak majd dominanciaharcot vívni minden más kannal mérettől függetlenül, nem alakulnak ki olyan rossz szokások, mint például a gazdi lábán lovaglás, illetve az elszökés is jóval ritkább. (Mivel az elcsavargásnak számos más oka is lehet, pl. unalom, túl fejlett vadászösztön, vagy idősebb kutyától tanulja el a fiatalabb, ezért nem védhető ki biztonsággal csupán az ivartalanítással.) Idősebb korban műtött kanokban ezeket a rossz szokásokat rendszerint már csak enyhíteni tudjuk a műtéttel, az évek alatt rögzült magatartásformák sajnos nem tüntethetők el teljesen.
A legtöbb kan kutya tulajdonosa már beletörődött, hogy a sétán mindig azt kell figyelnie, jön-e szembe másik kutya, és hogy vajon fiú-e vagy lány, ahhoz, hogy időben el tudja kerülni az összecsapást, ez az állapot azonban javítható, illetve megelőzhető!

Miért jó állatvédelmi szempontból?

Minden kutyatartó és minden jóérzésű ember szíve összeszorul, ha meglátja az úton az elgázolt kutyák tetemét, vagy a sérülten, kiéhezve kóborló állatokat, vagy éppen az út mellett dobozból árult, vacogó kölyköket. A legtöbben úgy hiszik, nem tehetnek ez ellen semmit, nincs rá idejük, pénzük, energiájuk, hogy segítsenek ezeken a szerencsétlen jószágokon. Pedig van valami, amit minden kutyatartó könnyedén megtehet: ivartalaníttassa saját kutyáját!
Hiszen gondoljuk csak végig, hogy kerülnek ezek a kutyák az utcára? Jó részük nőstény után koslató kan, vagy éppen párt kereső tüzelő szuka, akiknek ugyan van gazdájuk, de a hormonok kiűzték őket az otthonukból. Szerencsés esetben hazatalálnak idővel, rossz esetben azonban elvesznek vagy balesetet szenvednek az utakon. Az utcákon kóborlók másik része olyan gazdátlan kutya, rendszerint véletlen párzásból származó alom gyermeke, aki soha nem is kellett senkinek, és kicsi esélye van, hogy valaha is szerető otthonra találjon, hiszen rajta kívül még sok-sok ezer fajtársa vár ugyanígy gazdára a menhelyeken, a gyepmesteri telepeken és ezeken kívül is.

Örömmel tájékoztatjuk ügyfeleinket, és partnereinket, hogy Innováció az Ergényi Állatorvosi Rendelőben címmel, a GINOP 2.1.8-17–2018-01972 azonosítószámon, pályázatot nyertünk.

A nyertes projektet 2018.10.12-én befejeztük

Támogatási összeg: 6,7 M Ft

EU_palyazat

Innovatív,új eszközöket szereztünk be, a kapott támogatás segítségével:
A 6 férőhelyes, mobil állatmegőrző-kezelő egység segítségével, lehetővé vált a műtétek utáni ellátás biztosítása.

4 db mobil műtőasztal beszerzésével könnyebb az állatok mozgatása, műtétek közben is elvégezhetjük a szükséges röntgen vizsgálatokat.

Az endoszkópos diagnosztikai szett és kiegészítői segítségével egy modern, XXI. századi gyógyítási módszert vezethetünk be állatorvosi praxisunkba, amire ez idáig nem volt lehetőségünk.

EU_palyazat